Az a nagy büdös helyzet, hogy erről a két meccsről most még kevesebbet fogok tudni írni, mint a tegnapiakról, de most nem időhiány miatt, hanem mert sem a ruszkik, sem a svédek nem mozgattak meg annyira, hogy bármi értelmeset írjak róluk.  A horvátok és az angolok viszont ellátnak talán annyi munícióval, hogy összejöjjön egy hunyorítva épkéláznak látszó bejegyzés.  A tegnapi meccsek közül talán majd a brazil-belgáról fogok írni egy elemzést, mert Martinez olyanokat húzott, amivel nem csak a brazilokat, de engem is meglepett (higyjétek el, az utóbbit a nehezebb), de nem ígérek inkább semmit.  Hajtás után gyors-teréz érkezik a kettes vágányon.

Svédország - Anglia

• A svédeket igyekszem letudni először: jó anglománokhoz híven még mindig a 4-4-2 a default beállításuk, de Forsberg helyezkedése miatt többször néz ez ki 4-2-3-1-nek. 
• Sok klasszis játékos nincs a svédek között, de Forsberg egyelőre kiemelkedni látszik közülük.  A védelemben nem az agyonhájpolt Lindelöf, hanem inkább a frissen lebabázott Granqvist a beton.  Toivonenen kívül a többi játékosuknak a neve sem maradt meg, ami kb. érthető is, hiszen egy meccsük volt csak, ami a nézhető kategóriába esett, de az sem miattuk (GYK: a németek elleni).  Oké, Mexikót hülyére verték, de azt a meccset szerintem még a svédek sem nézték, hiszen velük párhuzamosan pörkölődött a német csapat.
• Southgate először elérte azt, hogy végre már Angliában se számítson esélyesnek a csapatuk.  Nem azért, mert a VB előtt szarul játszottak, hanem mert ügyesen bánt a sajtóval, és jól nyomja az expectation management-et (mondjuk mázlija van, hogy Loy papa volt az elődje, aki két világversenyen is beárazta a tudományát).  Aztán Southgate elérte azt, hogy a Marks&Spencer kifogyjon a mellényekből, és hogy az angolok ismét legalább a döntőbe jutást elvárják saját maguktól.  Szóval kezdenek átesni a ló túloldalára, de elnézve a svédeket, egy elődöntőt azért valóban felírhat nekik a körzeti doki.
• Az angolok ismét a szokásos háromvédős felállással fognak valószínűleg kiszaladni a gyepre; semmi okát nem látom annak, hogy meglépjék a Martinez-cselt (GYK: tegnap a belgák a szokásostól eltérő - és általában Martinez életművétől eltérő - négyvédős szerkezettel lepték meg a brazilokat, hogy az erős brazil széljátékot megfékezzék).  A másik védjegyük a háromfős középpálya az egy-anchorman-két-shuttler felállásban.  Azaz Hendo a védelem ölében ülve szűr, míg Lingard és Alli mélységből felfutva az ellenfél védelmén keletkezett réseket támadja.  Ez utóbbi egyébként eddig ragyogóan bevált az angoloknak.  Lingard ráadásul eddig világklasszis szinten nyomja azt, amit a franciáknál Pogbának kellene.
• Harry Kane majdnem boritékolhatóan gólkirály lesz, ha megint betalál, de lehet, hogy anélkül is.  Jó formában érkezett erre a VB-re, és a torna folyamán is sikerült fenntartania ezt.  A szárnyvédők támogatása - különösen Trippier beadásai - sokat segítenek neki, míg ő a shuttlerek számára csinálja a területet.  Magyarán szépen kidolgozott rendszer szerint focizik ez az angol csapat.
• Az egyedüli gyenge teljesítmény eddig csak Sterlingtől volt látható, aki nem tudom mit csinál Southgate családjával, hogy még mindig a kezdő tagja maradhat.  Nálam már rég Rashford kezdene helyette.  Vardyt is sokan követelik a csapatba, de ő egy lesipuskás, akinek a védővonalban kell játszania ahhoz, hogy hatékony legyen, és ezért Kane szerepére alkalmas csak.  A Sterling-féle szabad szerep, ami a védővonal és a középpályás sor közötti helyezkedést igényli, neki nem annyira menne.  Plusz ebbe a szerepbe szerintem beletartoznak Kane és a shuttlerek összekötése is, de ebben nem vagyok biztos, mert Sterling ezt kevéssé csinálta eddig a VB-n (ami vagy azért van, mert még annál is szarabbul játszik, mint ami szabad szemmel látható, vagy mert Southgate rendszerének ez nem része - de szerintem inkább az előbbi.  Ha az utóbbi, akkor némi jogdíj fejében ehelyütt ajánlom fel az ötletet Southgate-nek).

Oroszország - Horvátország

• A ruszkik olyan magasra jutottak ezen a tornán, hogy már bizonyára oxigénhiányuk van a szokatlan légkörtől.  Ha még sincs, akkor annak valószínűleg a gondosan adagolt paxirasol az oka.
• Az orosz védelem nem csak öreg, de lassú is.  Csercseszov ezt elég jól felmérte a spanyolok ellen, ezért a három csoportmeccstől merőben eltérő meccstaktikával vágott neki a nyolcaddöntőnek.  Míg a csoportban letámadás, és labdaszerzést követő gyors támadás jellemezte őket, addig a La Furia ellen mélyen beültek a kapujukba.  Ez valamelyest elfedte a brutálisan gyenge védelem hiányosságait, hiszen se fordulniuk nem kellett annyit, se versenyt futniuk a mögéjük bejátszott labdák miatt.
• Ezt a mély védekezést, és az abból való kontrázást vizionálom a ma esti meccsre is, hiszen Rebics és Perisics személyében két villámgyors klasszikus szélső áll a horvátok rendelkezésére, akiket máshogy nem tudnak leállítani.
• Dalics - csak úgy, mint Deschamps - a torna közben találta meg a legütőképesebbnek látszó összeállítását, és ebben az összeállításban kiemelt szerep jut a két szélsőnek.  Rebics nálam a torna felfedezettje eddig.  Gyors, erőszakos és relatíve labdabiztos is (nem csipőből nyomja a joga bonitót, de azért ügyes gyerek). Perisics reciproka a túl szélen.  Mandzukics is eddig emberes teljesítményt tett ki a pályára, de Dalics legnagyobb találmánya a középpálya összetákolása: Brozovicsból lett a mélységi irányító, míg Modrics és Rakitics előrébb helyezkedik, amolyan dupla nyolcas szerepkörben. 
• A horvátok gyenge pontjának mindenki a védelmüket mondja, de a Lovren-Vida kettős is eddig elég jól tette a dolgát.  Persze a lóbaszó Dzubya, a szegény ember Peter Crouch-a, ügyetlen Lukakuként még gondot okozhat nekik szimplán csak a fizikuma miatt, de oldottak meg ők már ennél nehezebb feladatot is. 
• Ahol a horvátok valamelyest tényleg gyengének tűnnek eddig, az a szélső bunkók posztja.  Pedig pl. Vrsaljko akár jól is nyomhatná, de eddig nagyon szürkék voltak.  Félreértés ne essék, nem hibáztak (eddig) vagy ilyesmi, csak éppen a támadásokat nem igazán segítik hasznos elfutásokkal.  Lehet, hogy Dalics ekként hozta létre a csapat egyensúlyát: mivel a középpályán nincs klasszikus romboló, ezért a védelem stabilitását a szélsővédők korlátozásával kívánja elérni; aminek folyománya, hogy a széljáték így meggyengül; ezért van viszont két olyan klasszikus szélső a csapatban, aki a szélsővédők elfutásai nélkül is képesek egy-egyben levenni a védőiket.  Nem tudom, hogy Dalics valóban így gondolta-e végig a csapat egyensúlyát, de kívülről számomra ez látszik.  A rendszer által megkívánt áldozat pedig az, hogy Kovács az életben nem fog beférni a csapatba kezdőként (bár meg lehetne őt is nézni Brozovics helyett).