A D-csoport tűnik a VB halálcsoportjának. Innen egy olyan csapat biztosan ki fog esni, amelyiknek a szurkolói – titokban vagy nyíltan – a végső győzelemben reménykednek. De ha nem szurkolói szemmel nézzük: nem lenne meglepetés sem Uruguay, sem Olaszország, sem pedig Anglia bejutása a legjobb nyolc közé…és a legjobb négy esetén is csak maximum Anglia hallatán húznánk fel a szemöldökünket egy picit.
Unalmas, döntetlen körüli meccsek várhatóak ebben a csoportban.
Ennek pedig az az oka, hogy mind Uruguay, mind Anglia, mind pedig Olaszország alapvetően reaktív focit játszik. Egyik sem épít labdabirtoklásra, mindegyik szeret az ellenfélhez alkalmazkodni, és mindegyik alapvetően a kontrákban tűnik erősnek.
1. Uruguay
Tulajdonképpen nekik tűnik a legjobbnak a sorsolásuk (ebben a csoportban még ez is tényező lehet). Először Costa Ricával hangolódnak, majd az angolokkal nyomnak egy komoly meccset, amit, ha megnyernek szinte tovább is jutottak, és akkor az olaszok elleni utolsó meccsen már eredményre játszhatnak (amiben a digók hagyományosan partnerek). Ha Anglia ellen nem jön viszont az eredmény, akkor az olaszok ellen javíthatnak (pláne akkor, ha a digók ekkor már továbbjutottak, és a cserecsapatot játszatják az utolsó csoportmeccsen).
A selejtezőben viszont bukdácsoltak. Illetőleg inkább úgy lehetne fogalmazni, hogy felemás volt a szereplésük. Idegenben mindenkitől kikaptak szinte. Csak a tök utolsó Paraguay ellen jött össze egy döntetlen, illetve a szintén kuka Perut és Venezuelát sikerült megverni.
Otthon cserébe szárnyaltak…mondhatnám, ha nem lenne itt is egy-két WTF-eredmény: Paraguayjal, Venezuelával és Ecuadorral csak iksz.
Mindenki másnak viszont adtak a szidolozott rézfasszal rendesen: Kolumbia menekült meg egyedül két góllal, mindenki más többet kapott (Argentína hármat nyelt be, a többiek még többet).
A keret
Az uruguayi csapat baromi erős egyfelől a jó játékos anyag miatt, másfelől mert Tabarez olyan állandóságot testesít meg a válogatott élén, amivel még Európában is ritkán találkozni. Ha a kapusokat nem számítjuk, akkor 29 játékost hívott egyáltalán be az elmúlt egy évben! A játékosok összeszokottak, gyakorlatilag 4-5 éve együtt játszanak. Nem fiatalok már, de alig akad olyan játékos, akinek kevesebb mint 40 válogatottsága van (a védelemben hatan vannak 40 fölött, a középpályán heten, a támadósorban pedig még durvább a helyzet: Cavani már "rookie" 60 fellépéssel). Az uruguayi válogatottsági örökranglistán az első tízből helyezettből hét jelenleg is tagja a keretnek (az első négy Forlán (108), Lugano (92), Pérez (88) és Maxi Pereira (88) – mind mostani kerettagok).
A kapuban a lepkézésre és bravúrokra egyaránt képes Muslera (Galatasaray) fog állni. Az összes többi kapus legalább 5 évvel idősebb nála, és együtt sem rendelkeznek harmadannyi válogatottsággal, mint ő.
Az uruk védelmét nagyjából úgy lehet sorolni, mint az aranycsapat tagjait: Maxi Pereira (Benfica), Godin (Atletico Madrid), Lugano (West Bromwich), Cáceres (Juventus). Utóbbi helyett esetleg Fucile (Porto) kezdhet.
Cserepadra esélyes: Giménez (Atletico Madrid), Coates (Liverpool) és Valdez (Penarol). A keretbe még esetleg beférhet Silva (Lanús) és Aguirregaray (Estudiantes).
A vénségesen vén Scottit (Nacional) már nem valószínű, hogy kiviszi Tabarez, bár a Jordánia elleni pótselejtezőn kerettag volt.
Az uruguayi középpálya inkább masszív, mint kreatív. A tripla-tüdejű Diego Pérez (Bologna) már 33 éves, neki ez lesz az utolsó nagy tornája várhatóan. Rodriguez (Atletico Madrid), Gargano (Parma), Álvaro Pereira (Sao Paolo), Arévalo Rios (Morelia) és Álvaro Gonzalez (Lazio) kb. ugyanezt a sokat melózó, mindent és mindenkit nagy rössel megtámadó, a labdát agresszíven megszerző és azt a lehet leggyorsabban az "ügyeseknek" odaadó stílust hozza.
Ők hatan 28 és 33 év között mozognak és együttesen 370 válogatottságot raknak össze. Kb. mindegy, hogy Tabarez melyik néggyel kezd közülük…ez óriási előny lehet egy ilyen sorozatterhelésnél.
Ha pedig kreativitás kell, akkor jöhet Gastón Ramirez (Southampton) vagy Lodeiro (Botafogo). Ők viszont csitrinek számítanak a maguk 23 ill. 25 évükkel és a 27 ill. 25 válogatottságukkal.
Még szóba kerülhet Eguren (Palmeiras), Fernandez (Nacional) és Castro (Real Sociedad), de nem hiszem, hogy végül repjegyet kapnak.
A támadósor az uruk legfényesebben csillogó csapatrésze! A már emlegetett Cavanival (PSG) kezdődik a névsor. Forlán (Cerezo Osaka) még ezen az utolsó tornán ott lesz, de nem valószínű, hogy helyet kap a kezdőben. Suarez (Liverpool) most a legfényesebb csillag! A VB után sorban fognak állni érte a kérők, és a kezükben lévő csekkeken nem lesz kisebb szám 75 millió eurónál!
Abel Hernandez (Palermo) lesz a negyedik csatár, de jó eséllyel nem fog pályára lépni.
A játékuk
Tabarez kiváló taktikus, 2006 óta van a válogatott élén, és a keze alatt már sokféle játékot bemutatott a csapat. Főleg a csapat szerkezetét szokta variálni. Csak az elmúlt négy évben (2010-es VB, 2011-es Copa Americán és a 2013-as Konföderációs Kupán is volt alkalom megfigyelni) látható volt már 4-4-2, 4-3-3, 4-1-2-1-2, 4-3-2-1, 4-3-1-2 szerkezetekben a válogatott. De kísérlet történt párszor a 3-4-3 ill. a 3-4-1-2 kidolgozására is. Ami feltűnő, hogy a mostanában uralkodó 4-2-3-1-es felállást nem szereti. Inkább a széleken kevésbé potens, de a centrumban masszívabb szerkezeteket kedveli Tabarez. Persze azt is meg kell jegyezni, hogy a 4-2-3-1-hez szükséges támadó középpályások száma Uruguayban a nullához közelít – ez azért némileg kényszerpályára teszi a mestert.
A masszív centrumra törekvés annak folyománya, hogy az uruguayi csapat játéka a védekezésből indul ki. Ha klubcsapathoz kellene hasonlítanom, akkor a mostanában látott Atletico Madridhoz lehetne hasonlítani: kőkemény, már-már hentelésbe hajló védekezés, labdaszerzést követően pedig villámgyors kontra. Utóbbira pedig Suarez és Cavani a legjobb emberek, mert mindketten imádnak mélységi indításokból a védelem réseibe beindulva dolgozni. Arról nem is beszélve, hogy igen nagy százalékkal használják ki a helyzeteiket (erre mondják angolban, hogy clinical finisher).
Ezen a VB-n a fentebb említett védőnégyes lesz szerintem az alap. Ezek elé három vagy négy rutinos hentes kerül. Ha négy, akkor 4-4-2, ha három, akkor 4-3-1-2-t vagy 4-3-2-1-et fog játszani a csapat, és bekerülhet Gastón Ramirez vagy Lodeiro. Lehetséges az is, hogy 4-1-2-1-2-t játszanak (AKA 4-4-2 diamond) majd vagy három mészárossal és egy művésszel, vagy négy mészárossal, ha az ellenfélnek olyan mélységi irányítói vannak (pl. az olaszoknak Pirlo), akikhez szükséges egy előretolt romboló.
Ami a védőnégyes mellett tuti az az, hogy Tabarez mindkét csillagát (Cavani és Suarez) pályára fogja küldeni. Ha Forlánt is, akkor 4-3-3 is beleférhet. Valószínű, hogy a két vagy három támadóból egy ill. kettő védőfeladatokat is el fog látni. Alapvetően Suarez tehermenetesítése tűnik a valószínűbbnek és Cavani lekötése, de nem kétlem, hogy ez akár meccs közben is változhat. Ha Forlán is pályán van, akkor őt – korára tekintettel – mindenképpen tehermentesíteni kell, és ez azt jelenti, hogy vagy Suarez melózik, vagy Suarez sem. Ez utóbbi erősebb csapatok ellen nem lehetséges (azaz egyáltalán nem lehetséges, merthogy a csoportjuk nem sétagalopp). Előbbi pedig a Suarez okozta fenyegetést csökkenti erősen, amit nem biztos, hogy Forlán játéka ellensúlyoz. Szóval Forlán inkább szuper-csere lesz.
A lényeg: az uruguayi csapat szívesen alkalmazkodik az ellenfélhez, és szinte bármilyen ellenfélhez képes úgy alkalmazkodni, hogy a játékerejük alapvetően nem csökken. A maga nemében a csapat zseniális.
Kilátások
Uruguay lehet, hogy legalább akkorát dob idén is, mint négy éve...és ha ehhez hozzáveszem, hogy legutóbb is Brazíliában nyertek VB-t, pont a Maracanában, akkor kimondhatom, hogy az egyik titkos esélyessel állunk szemben.
Ha csoportból továbbmennek, amire egyébként nekik van szerintem a legtöbb esélyük, akkor a negyeddöntő meglesz. Onnan már nem valószínű, hogy továbbjutnak, mert ott Brazília (ha csoport másodikként mennek tovább) vagy Spanyolország (ha csoportelsőként mennek tovább) kerül az útjukba (papírforma szerint). Persze, ha a brazilok vagy a spanyolok nem nyerik meg a csoportjukat, akkor simán meglehet az elődöntő is, mert az ABCD csoportokban Uruguay tűnik a harmadik legerősebbnek.
A csoportból kibukni viszont csalódás lenne Uruguaynak…ám ez szintén benne van a pakliban.
