Az első kör óvatos tapogatózásai után végre eljött a második kör, ahol már egyes csapatok eredménykényszer alatt játszanak, és ez a meccsek hangulatára és tempójára is rányomja a bélyegét. Nem feltétlenül, de azért többnyire pozitív előjellel. Az uruk például még mindig szinte a fotelből vébéznek, de Marokkó például már az életéért küzdött (hiába). Irán pedig megmutatta, hogy a bekkelés mellett azért focizni is tudnak. Tovább után pár gondolat következik a tegnapi meccsekhez.
Portugália - Marokkó 1:0
- Marokkónak egyszerű volt a képlet: ha kikapnak, kiesnek gyakorlatilag. Már az első meccsen Irán ellen is támadólag léptek fel, és most ilyen körülmények között nem is volt okuk visszavenni. Nem volt nyomasztó a mezőnyfölényük, de azért érezhető volt. Ennek részben volt csak az oka, hogy a portugálok a korai gólnak köszönhetően hátradőltek, és teret engedtek az araboknak.
- Marokkó 4-1-4-1-es szerkezete stabilitást adott a középpályának. A portugálok 4-2-3-1-es szerkezete pedig azt jelentette, hogy mindenkinek megvolt az állandó partnere a pályán.
- Alapvetően meccs inkább közepes színvonlaú volt, hosszú passzjáték nem tudott kialakulni egyik oldalon sem, mert mindkét csapat gyakran belehibázott a támadásszövésbe.
- A portugálok passzivitását jól mutatja, hogy a gól után csak egyszer találták el a marokkói kaput. Ehhez képest az afrikai csapat 16-szor próbálkozott, de itt is pontatlanok voltak: csak négyszer kellett Rui Patricionak közbe avatkoznia.
- A pontatlan passzjátékból következő csapongó mérkőzésnek egyenes folyománya az, hogy Marokkó 66 labdát szerzett a meccsen. Ez kiemelkedően sok ezen a VB-n.
- Portugália ezzel a győzelemmel kényelmesen készülődhet az irániak elleni utolsó meccsre, de hátra nem dőlhet, mivel a spanyolokkal azonos a gólaránya, ezért az utolsó fordulóban az fog dönteni a csoportelsőségről, hogy melyikük tudja jobban megszórni az ellenfelét.
Uruguay - Szaud-Arábia 1:0
- Tabarez ugyanúgy 4-4-2-ben küldte fel Uruguayt, mint Egyiptom ellen, de a középpálya két szélén változtatott: De Arrascaeta helyett Rodriguez kezdett a balszélen, és Nandez helyett Sanchez kapott lehetőséget a jobbon. Egyébként a játék változatlan maradt. Rodrigueznek nem volt jó meccse, szó szerint minden második labdát eladta, a cseréje több, mint indokolt volt.
- A szaudiak lecserélték a kapust (mintha ő tehetett volna a ruszki gőzhengerről), és a centert. Valamint az egyik szélsőt. Egyébként maradt a 4-5-1.
- Ezen a meccsen simán bealudtam volna, ha este játszották volna. Eszméletlenül lassan telt el a 90 perc. Uruguay átengedte a kezdeményezést a kényszerpályán lévő szaudiaknak, akik megint szépen pakolászták a labdát balra és jobbra, csak éppen előre ment nehezen. A szaudiak 86%-kal passzoltak, ami megsüvegelendő. Enyhe mezőnyfölényben is voltak, csak éppen helyzetet alig sikerült kidolgozniuk. Nyolc lövés, amiből három ment kapura, az nem sok.
- Ehhez képest az uruk 88%-kal passzoltak, ami nagyon jó egy olyan csapattól, amelyik hátrányban van a labdabirtoklást illetően. 13 lövést engedtek el, és abból négy el is találta a kaput. Elég hatékonyan használták ki végülis, amikor náluk volt a labda.
- A meccs amilyen unalmas és lassú, olyan jó színvonalú volt egyébként. A két csapat együtt majdnem ezer sikeres passzt hozott össze a meccsen, ami válogatott mérkőzésen derék dolog (a passzkísérletek száma átlépte az ezret).
- Uruguay egyelőre igazolja, hogy sötét lónak tettem be őket. A szaudiak viszont elköszöntek a tornától az Egyiptomiak után. Uruguay majd az oroszokkal játsza a csoportdöntőt, és szinte biztos, hogy ott már oda fogják tenni magukat, mert esélyesebb, hogy a spanyolok szórják meg a már tét nélkül játszó Marokkót, mint hogy a portugálok a továbbjutásért játszó Iránt.
Irán - Spanyolország 0:1
- Előre leszögezném, hogy a spanyolok töketlen és idióta tili-tolija miatt a második félidőtől annak ellenére kezdtem el az iráni egyenlítésért szurkolni, hogy a spanyolokra fogadtam.
- Queiroz nagy védekező mágus. A ManU-nál bő tíz éve ő építette fel a Red Wallt Szőr Alkesz számára, amikor a stábjában dolgozott. Volt portugál szövetségi kapitány is, de az ottani közeg és focikultúra nem fogadta be az alapvetően defenzív eszméit. Az irániak viszont köszönték szépen, és jól megtanultak védekezni a mérsékelten tehetséges játékosaik.
- Irán nem játszott kényszer alatt, mert Marokkót elverték, és egy vereség esetén is a továbbjutásért játszhatnak majd az utolsó fordulóban portugália ellen, de ennek ellenére, amikor megérezték, hogy a spanyolok labdatartással akarják kibekkelni 1:0-ra a meccset megindultak előre, és bár egyszer sem találták el hivatalosan a kaput, nem kevés helyzetet hoztak össze a második félidőben. A lesgóljuk meg igazán drámai körülmények között lett (jogosan) elvéve tőlük.
- Az iráni védelmet dícséri, hogy a 17 spanyol próbálkozásból nyolcat blokkoltak, és ezen kívül is csak hármat engedtek kapura. Ebből az egyik komikus körülmények között talált utat a hálóba, hiszen Costa tulajdonképpen úgy rúgott gólt, hogy nem tett rugómozdulatot.
- A spanyolok mezőnyfölénye hatalmas volt. 70%-os labdabirtoklásuk a meccs közben volt magasabb is. A 89%-os passzpontosságot meg szerintem alaposan besörözve sem okozna nekik problémát. Nem néztem meg, hogy a 718 sikeres passz gyanús, hogy a legtöbb eddig a VB-n.
- Irán nagyon fegyelmezetten helyezkedett (ebben látszik a legjobban Queiroz keze munkája), és végig tartották a náluk dafault 4-5-1-et.
- A spanyolok szerkezete sokkal kevésbé volt merev, ami lehetővé tette mind a horizontális, mind a vertikális hely cseréket. A négy védőt is nehezen lehet náluk adottnak venni, mivel Karvaly és Alba is inkább a középpályán, sőt néha a szélső pozíciójában volt. Mivel a spanyol középpályások teljesen ignorálják a széleket, és abszolút a félterületekre és a centrumra koncentrálnak, ezért a spanyol csapat szélességét a sézlsővédők adják, ezért még védőknek is csak fenntartásokkal lehet nevezni őket. A hőtérkép alapján a három leghátsó ember Piqué, Ramos és Buzi volt.
- Vazqueznek volt egyedül rossz meccse a spanyoloknál. Szemre is sok labdát adott el, de a statisztika is katasztrófális teljesítményt mutat: 61%-os passzpontossággal könnyen ki lehet kerülni a nehezen megszerzett kezdő pozícióból.