Négy év telt el azóta, hogy Uruguay - majdnem - megismételte egy évvel korábban Dél-Afrikában látott masszív játékát, és bezúzta az Argentínában rendezett Copa Americát.  Ezúttal Chilében csapnak össze a csapatok, és bár két forduló lassan lemegy a csoportkörből, úgy gondoltam, hogy papírra vetek pár általános infót, hogy ti is képben legyetek, és pár szóban az elmúlt egy hetet is értékelem.

Általános infók

Chile nyolc városának kilenc stadionjában csap össze a 12 csapatos mezőny.  A csapatokat három darab négy csapatos csoportba sorolták, a csoportok első kettő helyezettje és a két legjobb harmadik jut tovább a negyeddöntőbe, ahonnan már egyenes kiesés rendszerben bonyolítják a tornát.

Dél-Amerika tíz válogatottja vesz részt, plusz hagyományosan Mexikó és meghívásos alapon Jamaica.  Hogy miért pont a drogosokat hívták meg, amikor Costa Rica és az USA is sokkal jobb csapat, és ezáltal nívósabb tornát hoztak volna, ne kérdezzétek.

Csoportok:

A-csoport

1. kalap: Chile,  2. Mexikó,  3. Ecuador,  4. Bolívia

B-csoport

1. Argentína,  2. Uruguay,  3. Paraguay,  4. Jamaica

C-csoport

1. Brazília,  2. Kolumbia,  3. Peru,  4. Venezuela

Érdekesség, hogy Uruguay, mint címvédő, és Kolumbia, mint amelyik egyébként a FIFA ranglistán megelőzi Brazíliát, csak második kalaposak lettek Brazília javára.  Nem értem, hogy a brazilok miként kapták meg az első kalapot, de valójában tök mindegy.

A csapatok

Argentín uralom van a pálya szélén.  Argentína, Chile, Kolumbia, Ecuador, Peru és Paraguay is argentín szövetségi kapitánnyal vág neki a tornának (aztán majd meglátjuk, hogy velük is fejezik-e be).  Ez az induló csapatok fele.  A többit - Jamaicát kivéve - hazai szövetségi kapitány dirigálja; Jamaicát pedig az a Winnie Schäfer, aki másfél évtizedig uralkodott Karlsruhéban, és a mai napig nem tudott megszabadulni a bundesliga sérótól.

Chile

A házigazda baszott erősre gyúrta magát már a VB-re is, de azóta mintha fejlődtek volna.  Az eddigi két meccsükön igen csak pofás focit láthattunk tőlük a pályán, és ugyan Mexikót végül nem sikerült verniük (epic meccsen 3-3 lett az eredmény, és két meg nem adott góljuk közül a második biztosan szabályos volt), de hazai pályán játszva, ilyen über-brutál szteroid focit nyomva (Kloppó a gatyájába rondítana örömében!) simán esélyesek a végső győzelemre.

Sampaoli egy őrült zseni, és a háromvédős, egész pályán letámadásos, középpályán követő emberfogásos, megfojtós, és szemmel alig követhető összjátékuk egyelőre nagyon összeállni látszik.  A VB-n látott csapat fut ki egyébként most is nagyjából a gyepre.  Továbbra  is két szélső játszik csatárt, két szélső hátvéd játszik szélsőt, belső középpályások játszanak a védelemben, és Vidal úgy játszik, mint egy isten.  Elsőre hatalmas káosznak tűnik, amint csinálnak, pedig valójában baromira meg van szervezve az egész.  Megkomponált káosz. 

Mexikó

Mexikó durván masszív csapatot rakott idénre is össze, pedig Chicharito és Dos Santos otthon maradtak.  Mindössze négy idegenlégióssal állnak fel, de a játékstílusuk erősen hasonlít Chilére.  Azért is volt eszméletlenül látványos a meccsük.  A VB-n is csak a később bronzérmes Hollandiától estek ki egy vitatható Robben műeséssel, és Herrera azóta még jobban összegyúrta őket.  Névről senkit sem ismerek a csapatból, kivéve Rafa Marquezt, aki egyrészt már nem is kezdett Chile ellen, másrészt 36 évesen csak levezet a Veronában. 

Ecuador

Durva csoport ez, mert Ecuador már a harmadik VB résztvevő innen.  Antonio Valencia sérülés miatt kidőlt, és ezzel a VB-n látott semmilyen játékukat itt most bőven alulmúlják.  Két forduló után zero ponttal állnak, és még Bolíviától is kikaptak.  Az utolsó fordulóban  Mexikót kellene legyőzniük ahhoz, hogy esélyük legyen a harmadik helyen tovább slisszolni.

Bolívia

A másik csapat a csoportban, amelyik a hazai bajnokságára épít, és úgy néz ki, hogy bejön nekik.  Egy embert nem ismerek tőlük, de két meccs után négy pontjuk van, és ha Chile nem gázol át rajtuk nagyon, akkor legalább harmadik helyen besurrannak a negyeddöntőbe.  Ott már valszeg megállnak majd, mert Argentína, Brazília vagy Kolumbia néz ki nekik egyelőre.

Argentína

Tata Martino picit több játékot ad a csapatnak, mint amennyit a dél-amerikai e-sunyi (GYK: Sabella).  De azért ez a csapat még mindig eléggé rozoga egy argentín válogatotthoz képest.  És még mindig rendkívül orrnehéz.  Annyit javult a helyzet, hogy a középpályára már inkább játszani képes játékosok kerültek (Biglia, Lamela, Di Maria, Pereyra, Banega, Pastore), de ez meg a védelmük stabilitásában okozott némi gigszert, amint azt Paraguay ellen láthattuk is, amikro gyorsan leadták a két gólos előnyt.  Elől a Higany-Messi-Agüero-Tevez-Lavezzi sor irigylésreméltó viszont.  A Rojo-Otamendi-Garay-Zabaleta sor is jól hangzik, de valahogy nem akar összeállni ez a védelem.  Meg egyébként úgy az egész sem.

Uruguay

Az uruguayi kispadhoz odatechnocolozott Tabareznek picit főhet a feje.  Lugano és Forlan kiöregedtek.  A keretben sincs már helyük.  Helyettesük viszont még nem nagyon van.  Lugano helyett Gimenez megoldásnak tűnik, de a rutin és az évek még nem szólnak mellette.  Ráadásul a Vámpír Lajos is még eltiltását tölti, szóval maradt elől egy darab Cavani, aki a nagy támadó trident legkevésbé alkotni képes tagja volt, és mögötte nagyjából ugyanaz a favágó fedezetsor van.  Igaz, egy focizni képest Lodeiroval kiegészítve.  Ez elég vékony, és bitangul szenved a Celeste eddig.  Paraguayt meg kell verniük az utolsó csoportmeccsen, ha tovább szeretnének evickélni a csoportból.

Paraguay

Barrios, Roque Santa Cruz és Nelson Valdez.  Három név, ami már kb. 10 éve határozza meg a Paraguayi válogatottat.  Na ja, együtt 94 évesek!  Rajtuk kívül még mindig nincs igazán ismert név a csapatban, ami az paraguayi utánpótlásra vonatkozóan tettet fel velünk kérdéseket.  A védelem és a fedezetsor az dél-amerikai egyen dzsungel-gerilla játékosokból áll.  Vágják a fát a baltával, és közben néha elsül a lábuk.  Ehhez képest most mégis úgy állnak, hogy ha nem kapnak ki Uruguaytól, akkor továbbmennek.  Ne feledjük! Négy éve ez a csapat úgy játszott döntőt, hogy nem nyert meccset.  Egyet sem!  Most meg már behúztak egy győzelmet.  Védekezni még mindig nagyon tudnak.

Jamaica

A drogosokról egy bides szót nem tudok mondani.  Eddig két szűk vereséget szenvedtek, de gólt nem rúgtak még.  Ismert játékosuk nincsen, és még eddig nem láttam őket igazán játszani, csak pár percet.  Többet nem mondhatok, kérem, kapcsolja ki.

Brazília

Dunga megint átvette a válogatottat, de most sem igazán működik a játék.  Peru az első meccsen majdnem megviccelte őket, Kolumbia pedig el is kapta a grabancukat.  Neymar az utolsó meccsen nem is játszhat piros lapja miatt az eddig meggyőző Venezuela ellen.  Már az is mutatja, hogy gáz van a Selecaonál, hogy Neymar(!) kiállíttatja magát durvaságért. 

A brazil csapatról mindent elmond, hogy középcsatáruk, Tardelli, a kínai bajnokságban focizik.  De legalább nem Fred cseréje.  Viszont pont ugyanolyan töketlen falábú lúzer.  A másik wtf válogatás az emirátusokban játszó Everton Ribeiro.  Fogalmam sincs, hogy ki ő, de ha egy brazil csapat kínából és az emirátusokból válogat, akkor ott kurva nagy a gáz.

Kolumbia

James Rodriguez, Jackson Martinez, Falcao és az idei év sevillai felfedezettje Bacca.  Ezt a támadósort a VB-n nagyont focizó Cuadrado támogatja,  A védelemben Zuniga, Zapata és Armero elég masszívak.  Orrnehéz ez a Kolumbiai csapat, de mégis kiegyensúlyozottabb, mint az argentin.  Brazíliát megcsapták ugyan némi mázlival, de Venezuelától meglepetésre kikaptak.  A játék annyira nem is megy olajozottan, mint a VB-n.  Az utolsó fordulóban az egész jó benyomást keltő Perut kell megverniük ahhoz, hogy biztosan továbbmenjenek.  Ha Venezuela is megveri Perut, akkor Brazíliának nagyon össze kell kapnia magát Neymar nélkül meg tudják verni a venézeket.  Kolumbia viszont egész jó helyzetből nézheti ezt az érdekesen alakuló csoportot. 

Peru

Pizarro és Farfan a két bundásban játszó támadó a legismertebb nevek.  Argentin szövetségi kapitányuk, Ricardo Gareca, számomra ismeretlen, de amit eddig láttam belőlük, az ígéretes.  Egész jó focit nyomnak.  Agresszíven letámadnak, és a megszerzett labdával egyből a kapu felé veszik az irányt.  Chilére hasonlít, amit nyomnak, de messze nincs olyan játékosállományuk.

Venezuela

Amorebieta, Rincon és Rondon neve mondhat valamit a futballt szerető embereknek így első blikkre.  A venezuelai csapat hagyományosan kutyaütőnek van elkönyvelve, de a legutóbbi copán is nagyot alkottak (negyedikek lettek!).  Most meg Kolumbia megrépázásával nyitották a tornát.  ha Perut is leverik ma este, akkor továbbmentek a csoportból biztosan.  Még nem láttam őket játszani, de remélem az egyeneskieséses szakaszban lesz hozzájuk szerencsém.