Futball, ahogy Szergej látja

Szergej Pub

Kell-e nekünk a videóbíró?

2016. december 27. - Szergej Pub

A karácsony előtti hajtás-pajtásban nem volt lehetőségem ajándékokat vásárolni szóra méltatni a méltatlanul elhanyagolt klubvilágbajnokságot, pedig a képzelt apafigura látja lelkem, minden szándék megvolt bennem, hogy valamit kiböfögjek ide eme jeles eseményről.  Most, hogy már tudjuk, hogy a Real megnyerte, ráadásul nem is az éppen aktuális Dél-Amerikai indulót répázták meg, hanem valami csing-csung agancsos csapatot, talán nem lenne olyan izgalmas feleleveníteni a meccseket.  Viszont találtam egy olyan érdekes aspektust, ami miatt - elcsépelt közhellyel szólva - történelmivé avanzsált ez a torna.  Először használtak videóbírót!  Érthetetlen, hogy egy ilyen kattintékony téma miképpen maradhatott ki eddig a blog témái közül, úgyhogy be is melegítettem a t(r)ollforgató kezemet, és most jól megmondom, hogy mit kell a témáról gondolnotok!  Szívesen...

Először is nagyon örülök a sok NFL-es majomnak, akik végre arra tudnak rejszolni, hogy mennyire megmondták már évek óta, hogy a technika mai állásánál ez mennyire alapkövetelmény, hogy vissza lehessen nézni a kétes szituációkat.  Persze a Szergej Pub nem ad olyan emberek véleményére, akik tornából maximum közepes érdemjegyre voltak képesek, minden labdajátékhoz, amit kipróbáltak életükben, zsigerileg ügyetlenek, a mozgáskoordinációjuk olyan, hogy nemcsak a teniszütő sír a kezükben, de a tornacípő is feljajdul minden egyes lépésnél a lúdtalpas lábukon, és mivel gyerekkorukban a tornaóra számukra nem éppen a sikerélmény terepe volt, hanem az olyan traumáké, melyet azóta is igyekeznek kikezeltetni, minden labdajátékot (amennyiben a labda gömb alakú) élből leszólnak, de 25-30 éves korukra megtokásodtak annyira, hogy a fotelen pöffeszkedve el tudják képzelni, hogy ezt az amerikai focinak nevezett izét akár még képesek is lennének csinálni, és az azonosulás élményéből táplálkozó rajongásuk odáig fajul, hogy arrogáns felsőbbrendűségi komplexussal szólnak hozzá olyan sportágakhoz is (pl. foci), amiről egyébként dunsztjuk sincs.  Persze honnan is lenne, hiszen sportot is csak pár éve néznek a tévében, és akkor is csak a kézitojást.

handegg.png

For the record: magam is rendületlenül követem az amerikai focit, és becsületesen éjszakázom, hogy élőben tudjam nézni a meccseket.  Ugyanakkor a tököm tele van azokkal, akik ész nélkül beleröfögik a világba, hogy az NFL mennyivel szuperebb, mint a foci, mert nincs lehetőség nagy bírói tévedésre, meg mennyire huszadik század már, hogy a fociban nem lehet visszanézni, hogy akkor most les volt-e vagy sem.  Ezek az emberek nem csak azt nem értik, hogy a két játék menete alapjaiban különbözik egymástól (és ennek elég markáns hatása van a témára), de még az általuk istenített játék szabályaival sincsenek tisztában!

Az NFL-ben visszanézni ugyanis pont a szabálytalanságokat nem lehet; ami miatt viszont a legtöbbször fütyörészik a rigó a pályán a fociban.  Magyarul, ha mutatis mutandis alkalmaznánk az NFL szabályait, akkor annyit lehetne csak visszanézni, hogy elhagyta-e a labda a játékteret (beleértve azt a nem elhanyagolható esetet, amikor a gólvonalon halad át)?  Ki ért hozzá utoljára, mielőtt elhagyta?  Lesen volt-e a támadó?  Esetleg még, hogy a büntetőterületen belül vagy kívül történt-e a szabálytalanság.  Az első kettő, a maga végletességében, a foci jellegzetességénél fogva egy állatság lenne: szemben az amcsi focival, itt a labdabirtoklás nem egy abszolút érték, hanem egy folyamatos változó.  Azaz nincs nagy jelentősége, hogy melyik csapat végzi el a bedobást (értsd: kapja meg a labdát), mert pár másodpercen belül úgyis a másik csapatnál lesz a labda.  Ezeket a kétes szitukat visszanézni, és ezért megakasztani a játékmenetét akár csak 10-20 másodpercre, ágyúval történő verébvadászat minősített esete!  Itt (most egyelőre fogadjuk el, hogy) egyedüli jelentősége annak van, hogy áthaladt-e a gólvonalon a labda vagy sem (esetleg a szögletek megítélésében, de aki olvasta a Számháború című könyvet, az meglepődve olvashatta a statisztikát, hogy milyen keveset ér is valójában egy szöglet).  A les egy érzékeny téma, és valóban láthatóan nem képesek a partjelzők asszisztensek hibátlan teljesítményre.  Ezzel pedig alapvetően képesek befolyásolni egy meccs kimenetelét.  A büntetőterületen belüli szabálytalanságok megítélése egy másik ilyen neuralgikus pont.  De ennek visszanézést az NFL-analógia kizárja.

Úgyhogy az NFL-analógiát vessük is el!  A foci ugyanis egy olyan játék, amelynek nem immanens eleme a játékmegszakítás, még akkor sem, ha egyébként gyakran előfordul.  Az amcsi fociban egy meccs play-ekre darabolódik fel. Ami elindul, majd véget ér. Hogy aztán a következő play az előző helyéről induljon újra.  Az amerikai foci ezen statikussága lehetőséget ad arra, hogy két play között akár percekig videóelemezzenek a rigót.  Rém egyszerű: amíg nincs döntés a videó alapján, addig nem indulhat el a következő play.  A foci azonban nélkülözi ezt a statikusságot.  A játék elméletileg mehet 45 percen keresztül megszakítás nélkül, ha a labda nem hagyja el a játékteret (beleértve a gólt), és egyik játékos sem szabálytalankodik.  Ilyen esetben miként néznénk vissza egy 2. percben történt kényes szitut?  Megállítjuk a játékot?  Mikor?  Amikor Hummels a kezdőkörből éppen egy negyven méteres gólpasszt készül varázsolni Müller fejére?  Nem lennének egy picit idegesek a Bayern szurkolók (joggal)?  És ki állítaná meg?  A bíró?  Azt az anyázást hallgasd végig!  A vélt sérelmet elszenvedő csapat edzője?  Mennyi időn belül?  5 másodperc?  És ha ennyi idő alatt gólt kapnak?  Visszaélésre nem adna ez vajon akkor lehetőséget (de!)? 

A foci folyamatossága erősen leszűkíti a szóba jöhető elvi lehetőségeket, mivel azonnali döntésre van szükség.  Ez meg leszűkíti a technikai megvalósíthatóságot.  A gólvonaltechnológia egy remek találmány, de nem azért mert megbízható, hanem azért, mert azonnal jelzi a bírónak, ha bent volt a labda!  A les kapcsán is hasonló megoldás lehet csak elfogadható: ami azonnal jelez!  A videóvisszajátszás, visszanézés, videóelemzés nem jó megoldás.  Ami 5 másodpercnél tovább tart, szükségképpen alkalmatlan a játék igényeinek a kielégítésére.  A büntető és a szabálytalanságok kapcsán viszont a mérlegelés, és emiatt az elemzés, elkerülhetetlen.  Egy sokadik bíró egy lezárt szobában, negyven monitorral képes lehet 5-10 másodperc alatt (csak mert engedékeny vagyok) visszanézni egy kétséges szitut, és döntést hozni.  Ami teljesen elfogadható abban az esetben, ha a bíró elengedi a szabálytalanságot, majd 5 másodpercen belül visszafújja, hogy hoppá, most mégis büntető vagy szabadrúgás jön.  De fordított esetben mi a teendő?  Amikor befújja a tizit, megszakítja a játékot (adott esetben a labdát ekként megszerző csapat elsöprő erejű kontráját), de aztán leszólnak neki a fülébe, hogy vak vagy öregem, ez nem volt semmi.  Elkönyveljük, hogy ezt most benézte a bíró, és végezze el a kedvezményezett csapat a jogtalan büntetőjét?  Végülis elfogadható, mert videóbíró nélkül is pont ez történne. 

De milyen hatással lenne ez a bírók hozzáállására?  Valószínűleg hasonló, mint a teniszben: csak az egyértelmű eseteket ítélnék meg (pl. amikor Pepe egy kétkezes szekercével végez el kettős amputációt Messin), egyébként a videóbíróra hagyatkoznának, és legfeljebb visszafújják az egészet, ha mégis szabálytalanság történt.  Így kevesebb  a hibalehetőség.  De akkor meg így járnánk el minden egyes mezőnyben elkövetett szabálytalanságnál?  Nem lenne az mégis egy picit túlzás?  Vagy csak a büntetőknél?  Az meg nem lenne túl vékony?  Egy húszméterről elvégzett szabadrúgás tud baromi fontos lenni.

Összefoglalva a fentieket, annyit lehet mondani, hogy gyakorlatilag felfedeztük a meleg vizet.  A technikai segítség nem csak jó, de szükséges is a bírók számára.  Ugyanakkor ezt csak akkor és úgy szabad bevezetni, ami a játék menetére és dinamikájára maximálisan tekintettel van, különben a(z értő) nézők fognak elkezdeni fanyalogni.  A gólvonal-technológia kiváló, és működik is.  A les-technológiára nagyobb szükség lenne, de még prototípus szinten is csak épphogy létezik.  A szabálytalanságok megítélésében a videóbíró nem rossz ötlet, ha az azonnali segítséget nyújt, és a bírók (és a játékosok) egységesen alkalmazkodnak a használatához (azaz a kétes szitukat felismerve a sípjuk néma marad, és várnak pár másodpercet, amíg fent eldől, hogy wadda).  Ez egy helyes iránynak tűnik.  Ha emiatt csökken a fennhéjázón hőbörgő NFL-rajongók száma, már megéri bevezetni!

A bejegyzés trackback címe:

https://szergejpub.blog.hu/api/trackback/id/tr9012076297

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.