Futball, ahogy Szergej látja

Szergej Pub

A G-csoport többi tagja

2014. június 11. - Szergej Pub

A csoporthoz kapcsolódó hír, hogy Reus is kiesett a német csapatból az örmények elleni meccs során összeszedett sérülés miatt. Azonban ez nem tarthat fel minket, Portugáliával, Ghánával és az USA-val folytatjuk a G-csoport bemutatását.

 

2. Portugália

 

Portugália játéka nagyjából nyitott könyv már évek óta. Körül-belül ugyanazzal a csapattal jönnek most is, mint 2010-ben vagy 2012-ben. Ugyanolyan masszív a védelem, ugyanúgy masszív, ám mégis technikás a középpálya, ami viszont ugyanúgy hiányol egy jó irányítót, és ugyanúgy az életveszélyes szélsőiktől kell tartani, mert normális középcsatáruk Nuno Gomes 2004-es teljesítménye óta nincs. Végül, de nem utolsósorban, a csapat ugyanúgy Zselé kiszolgálására és képességeinek kimaxolására épül fel, mint 2010 óta mindig. Ennek megfelelően már évek óta ugyanazok az erősségeik, és ugyanazok a gyengeségeik is.

 

A formájukra nagy panasz nem lehet. Az elmúlt 12 hónapban csak a brazilok verték meg őket (1:3), a hollandokkal, Izraellel és a görögökkel otthon ikszeltek, egyébként mindenkit megcsináltak. A leggyakoribb eredmény az 1:0 volt.

 

 

A keret

 

Portugáliának három jó és rutinos kapusa is van. Eduardo (Braga) lépett eddig a legtöbbször pályára a válogatottban. Beto (Sevilla) pedig idén érte el legnagyobb eredményét klubszinten. A kezdőbe mégis Rui Patricio (Sporting) várható.

 

A hátvédsor 2012 óta változatlan, és már akkor is rettenetesen jó volt. Balszélen Coentrao (Real Madrid) Zselével együtt a torna valószínűleg legjobb balszárnyát alkotja (persze attól függően, hogy Bento hogyan oldja meg a Zselé-dilemmát). Joao Pereira (Valencia) Koncentrálóval szemben kevésbé kalandozó jellem, de védekező erényei ellensúlyozzák a támadások támogatásában meglévő hiányosságait. A Bruno Alves (Fenerbahce) – Pepe (Real Madrid) tengely pedig évek óta megbonthatatlan. Szó szerint és képletesen értve is. Alves inkább okos helyezkedésével, míg Pepe dühöngő harcosságával és mozgékonyságával próbál dolgozni, de abban egyformák, hogy pusztító hatékonysággal nyerik párharcaikat.

 

A középpálya annyit módosult, hogy Velosót (Dinamo Kijev) kiszorította William Carvalho (Sporting), aki esélyes a torna felfedezettje címre. A háromfős középpálya közepén fog ő helyet foglalni, mellette pedig a két rutinos játékos, Meireles (Fenerbahce) és Moutinho (AS Monaco), fogják osztani a labdákat.

 

A támadósor Zselével indul, és mivel Nani (Manchester United) az elmúlt két évben formán kívül van, valamint rendes középcsatár nem áll rendelkezésre, mondhatnám, hogy vele is végződik. Csakhogy Zselé játékához, okos helyezkedésével és labdatartásával nagyban hozzájárul Postiga (Lazio) még akkor is, ha nem szerez gólt. Postiga helyén még Hugo Almeida (Besiktas) juthat lehetőséghez, főleg mivel Postiga erőnléte a hírek szerint nem az igazi. Feltűnhet a széleken még Vieirinha (Wolfsburg) és akár Varela (Porto) is.

 

 

A játékuk

 

Egyesek szerint a portugál válogatott játéka a legsematikusabb a tornán. Kemény védekezés, labdaszerzést követően pedig kevés passzból próbálják meg elérni a szélsőiket, azok közül is elsősorban Zselét. Tény, hogy nagyjából évek óta ez megy, és hogy most is ezt várhatjuk tőlük. A középpályás játék azonban valamelyest finomodhat Carvalho beépítésével (bár mások meg ettől inkább csak a védekezés további javulását várják).

 

A portugálok problémája egyfelől a Zselé-dilemma, amivel Mourinho és Bento kevésbé, míg Ancelotti egy kicsit jobban megbirkózott. A probléma ugyanis az, hogy Zselé képességeinek kimaxolásához arra van szükség, hogy teljesen szabad kezet kapjon a pályán, ami a pozíciójának megválasztását illeti. Azaz ő dönti el, hogy mikor és hol helyezkedik, és ő leginkább a balszélről befelé szeret húzni. Másrészt a kulimunka alól is fel kell őt menteni, hogy az ellenfél kapujához minél közelebb helyezkedhessen. Ennek eredménye, hogy Zselé rengeteg gól rúg, viszont a csapat baloldala kiszolgáltatottá válik. Ezt már a portugál csapat és a Real Madrid ellenfelei is felismerték. A 2012-es EB-n a dánok pontosan az ő védekező munkájának hiánya miatt szereztek gólt a jobbszélen épített támadásból (ami ugyebár a portugál balszél). A Bayern 2012-ben a BL elődöntőjében szintén a balszélt támadták. A BVB 2013-ban, szintén a BL elődöntőben, nyírta ki a Real baloldalát.

 

Zselé edzőinek is feltűnt ez a gyengeség. Mourinho próbálkozott azzal, hogy Zselét – Eto'o módjára – munkára fogja. Nem jött be. Zselé nemcsak a melót nem tudta jól elvégezni, de a támadópotenciálja is radikálisan csökkent. Aztán végül azzal a megoldással élt, hogy labda nélkül Benzinnek kellett melóznia a balszélen. Ez sem volt jó megoldás, mert Benzinnek viszonylag hosszú utat kellett megtennie, míg odaért, és nem mindig ért oda. Bento és Ancelotti ennek megfelelően kísérletezett azzal, hogy Zselét középcsatárként használják. Így megoldódott a védelmi instabilitás a baloldalt, viszont kiderült, hogy Zselé legfeljebb középszintű 9-es. Háttal a kapunak állni, bemozogni a résekbe, a védő ölébe ülve labdát kapni, majd megfordulás nélkül továbbtenni, nem az ő játéka. Ez sem volt jó megoldás. Ancelotti megoldása az volt, hogy 4-3-3-as szerkezetben Di Mariát húzta vissza a középpálya baloldalára Zselé mögé, és innentől kezdve a kengyelfutó gyalogkakukk dolga volt megoldani a balszél fedezését, részt venni a labdakihozatalokban és felérni a támadások befejezéséhez. Di Maria pedig élete idényét hozta eddig ebben a szerepben. A portugálok szintén 4-3-3-as szerkezetben tolják, de nincs Di Mariájuk, akinek olyan gyorsasági állóképessége van, amilyet a 18 éves Giggs óta nem látott a világ. Magyarán a portugálok számára ez a megoldás csak akkor lehet opció, ha lemondanak arról, hogy a baloldali középpályásuk (Moutinho) felér a támadásokhoz. Ráadásul Moutinho esetében a védekezőképesség is kérdéses lehet. Persze megcserélhetik Meirelessel, de akkor meg a baloldali labdakihozatalok szenvedhetnek csorbát.

 

Az egyik nagy kérdés lesz, hogy Bento miként oldja meg a Zselé-dilemmát és a Zselé-függőséget. Mert a portugálok másik nagy problémája az, hogy nincs opciója, nincs semmi B-tervük. Ha Zselé lesérül, akkor ennyi, nem tudják pótolni. Igazából a kezdőből senkit sem képesek igazán pótolni. Ha pedig Zselének valamiért nem megy a góllövés, akkor nem nagyon látom, hogy ki fogja tudni megbízhatóan szállítani a gólokat. Persze a védelemben bízhatnak, valaki meg csak megszerzi azt az egy nyamvadt gól a jól megszokott 1:0-hoz.

 

 

Kilátások

 

A csoportból tovább kell jutniuk, ez nem kérdés. Ha második helyen sikerül abszolválniuk a csoportot, akkor jó eséllyel a belgák jönnek, akik már elég nehéz ellenfélnek bizonyulhatnak. Ha továbbmennek, akkor pedig Argentína az esélyes ellenfelük. Ha innen is továbbmennek, akkor a címvédő La Furia Roja. Ha még az is meglenne, akkor a döntőben Brazília vagy Németország (szigorúan a papírforma szerint).

 

Összefoglalva: kurvára férfias feladat lenne ilyen csoportból, ilyen sorsolással megnyerni a VB-t! Szerintem negyeddöntőig mennek max, utána úgy járnak mint Bugsy: kitikkadnak.

 

 

3. Ghána

 

Négy éve Ghána Suarez megmozdulásának köszönhetően nem érte el első afrikai csapatként az elődöntőt. A mostani csapat is nagyon hasonlít a múlt VB-n pályára lépett csapatra: a játékosok nagyjából ugyanazok, és Ghána továbbra is inkább a biztos védekezésből indított kontrákra épít, mint a proaktív focira. Ezzel a játékkal még el is lehet valamit érni ebben a csoportban.

 

 

A keret

 

A kapusposzton a norvégiában légióskodó Kwarsey (Stromsgodset) fog várhatóan kezdeni. Meglepődnék, ha kiderülne, hogy egy Oli Kahn veszett el benne, de eddig azt olvastam róla, hogy nem ügyetlen. Ugyanakkor az afrikai csapatok általános gyengepontja a kapusposzt.

 

A védelem viszont elég stabil, a védők fiatalok, mégis tapasztaltak. Balhátvéd posztján Asamoah (Juventus) tűnhet fel, de ő még akár a középpálya baloldalán is előfordulhat, sőt akár a karmesteri pálcát is megkaphatja. Mensah (Évian) és Boye (Rennes) a két belső védő. Mindketten elég tehetségesek és már eleget is játszottak együtt ahhoz, hogy komoly problémát okozzanak az ellenfeleknek. Opare (Porto) vagy Afful (Esperance) lehet a jobbhátvéd, és valószínűleg sokkal visszavontabb játékot fognak nyomni, mint a balhátvéd.

 

A középpálya a ghánai csapat legerősebb részének néz ki. Muntari (AC Milan), Essien (AC Milan) és Boateng (Schalek 04) elég régóta játszanak már együtt, nem csak a válogatottban.

 

A támadásokért az Ayew testvérek, Jordan (Marseille) és André (Marseille), valamint csapatkapitány Asamoah Gyan (Al-Ain) felelnek. Előbbi kettő a védekező feladatait is képes megoldani, míg Gyan teljességgel érthetetlen jelenség: klubszinten sosem játszott különösebben jól, és már most 28 évesen gyakorlatilag levezet valami arab csapatnál. Viszont a válogatottnak már évek óta ő a csk-ja, sőt tényleges vezére is, a 2010-es VB egyik legjobbja volt…nem csak a ghánai csapatból, hanem úgy egyáltalán.

 

 

A játékuk

 

Ghána elsősorban a kontrákra játszik, és ebben a csoportban ez még jól is jöhet nekik, hiszen itt van két egyértelműen esélyesebb csapat náluk. A védelmük képes nagyobb nyomás megtartására is, és az ellencsapásaik hatékonyak.

 

Szerkezetét tekintve a csapat 4-2-3-1 és 4-3-3 között áll valahol. Leginkább Boateng általános helyezkedésétől függően, aki inkább hajlamos labdákért harcolni, és előretörve direkten a kaput támadni, mint irányítani. Ghána egyik gyengéje pont ez: nincs igazán senki, aki a kezébe venné a karmesteri pálcát.

 

A másik gyengeség, hogy nincs B-terv. A csapat középpályája labdatartásra a támadósora pedig a beállt védelmek feltörésére nem igazán alkalmas. Ha Ghána hátrányba kerül, kétséges, hogy meg tudja-e fordítani a meccset. Viszont, ha ők szereznek vezetést, akkor jöhet az, amiben a legjobbak.

 

Kilátások

 

Ha sikerül néhány jól irányzott kontrát bevinniük, akkor a németeket és a portugálokat is megviccelhetik. USA a 4-4-2 gyémánt szerkezettel pedig eleve hátránnyal indul a gyors szélsőik ellen. Mázlival tovább mehetnek, de a nyolcaddöntőben – valószínűleg Belgium ellen – megint mázlira lenne szükségük, míg a negyeddöntőben – papírforma szerint Argentína ellen – pedig csodára.

 

Szerintem a csoportban ragadnak.

 

 

4. USA

 

A német edzők és a 4-2-3-1-es szerkezetek ellepték a VB-t. A Klinsmann által irányított amcsi csapat ennek ellenére olyan szerkezetben játszik, ami alapvetően idegen a német felfogástól.

 

Idén mindenkinek két gól rúgtak (kivéve Ukrajnát, mert nekik egyet sem), és attól függött, hogy nyernek-e vagy sem, hogy mennyit kapnak. Mexikóval döntetleneztek (2:2), Azerbajdzsánt, Nigériát, Törökországot és Dél-Koreát megcsapták, Ukrajnától kikaptak. Tehát leginkább a középmezőnyhöz tartozó csapatokkal meccseltek szorosakat. Ez alapján azt mondhatjuk, hogy a jenkik biztosan nem rosszak…de vajon elég jók-e, hogy továbbmenjenek?

 

A keret

 

A kapuban Tim Howard (Everton) fog állni. Ez tény. A védelem két szélén bajban vannak az amcsik, mert nincs igazán jó bekkjeik. Johnson (Monchengladbach) előrefele nem rossz, de a védekezése hagy némi kívánnivalót maga után – talán mert nem is igazán jobbhátvéd a posztja. Beasleyvel (Puebla) a balodalt ugyanez a gond, őt is előrébbről húzták vissza bekket játszani. A védelem közepén Besler (Kansas City) és Cameron (Stoke City) kétséges, hogy mennyire fogják egymást megérteni, mert ritkán sikerült őket egyszerre a pályára tenni. A barátságos meccseken mindenesetre jól szuperáltak, habár a modern középhátvédektől elvárt labdaügyességgel és passzolási képességekkel nem igazán rendelkeznek.

 

A középpályán Bradley (Toronto) a kulcsjátékos, akinek a kedvéért Klinsmann a 4-4-2-es gyémántra állt át. Így kevesebb védekező feladata van, és jobban koncentrálhat a támadásokra. A shuttlerek Jones (Besiktas) és Bedoya (Nantes), de lehet, hogy Jonest visszateszi védekező középpályásnak, és akkor Zusi (Kansas City) léphet a helyére. Egyébként a vkp poszt Beckermané (Salt Lake) kellene, hogy legyen.

 

Támadásban Altidore (Sunderland) és Dempsey (Seattle) a két fegyver. Előbbi lép fel a target man szerepében, akit a beadásokkal és a felívelésekkel a többiek megcéloznak, az utóbbi pedig a környékén ólálkodik, hogy a lecsorgó, vagy lejátszott labdákra lecsapjon, és a védelemre rágyorsítson.

 

A játékuk

 

Alapvetően fizikális angol-stílus viszonylag egyszerű, direkt kapura törő játékkal, de a 4-4-2 gyémánt azt jelenti, hogy Klinsmann nem szeretné, ha a csapatát könnyen dominálnák a középpályán. A védekezése stabilnak tűnik az amcsi csapatnak, de erősen kérdéses, hogy a szélső hátvédek a szerkezetből fakadó többlet terhelést miként fogják viselni. Pláne, hogy a csoport ellenfelek mind a széleken erősek.

 

Kilátások

 

Nem gyenge csapat az USA, de nagyon kinéz nekik egy zéró pontos VB.

 

A bejegyzés trackback címe:

https://szergejpub.blog.hu/api/trackback/id/tr396296207

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.